cirillica

Cirill és Metód lánya vagyok én, avagy pogánynak tartanak, pedig Bizánc jelét magamra vettem. Pontosabban tették, de ezt most hagyjuk, ennyi profanizálás és parafrázis után fordítsuk komolyra a szót és vegyük szemügyre a mai napot. 2023. február 14. kedves kedd, Cirill és Metód napja. E elválaszthatatlan névpár tagjai “a szent férfiak, akik Isten barátai lettek, és Isten igazságának hirdetése által szereztek dicsőséget maguknak.” A IX. században élt testvérpár névleg görög, de minden szláv a magáénak vallja – sőt a mindenbe belekontárkodó örmények is. Utóbbiak azon oknál fogva, hogy a testvérek mamájának nemzetisége több, mint bizonytalan. Ezért két ilyen elme anyja csak is Armenia lánya lehetett – mondják ők. Ami biztos: a papájuk egy Leó nevű császári hivatalnok, Thesszalonikében (Македонија) születtek és mind a ketten jól beszéltek “szlávul”.
Élték csendes életüket, térítették a kazarokat, feltalálták Szent Kelemen csontjait a Krímben. Fordították az evangéliumokat szlávra kolostoruk mélyén. Nevüket betemette volna az idő homokja, ha Rasztiszláv morva fejedelem ki nem találja, hogy megtéríti népét. Ez abban az időben valami hóbort volt a fejedelmek körében, mondhatni trend. Nem volt megelégedve az Itáliából és frank földről érkező szerzetesekkel? Vagy csak geopolitikai játszmába kezdett? Ki tudja ezt ma már. Mindenesetre 862-ben III. Mihály bizánci császárhoz fordult szlávul beszélő misszionáriusokért. A császári hatalom választása a térítésben és szláv nyelvekben – lelkekben jártas Cirillre (akkor még Konstantin) és Metódra esett. Így történt, hogy 863-ban a testvérek megérkeztek a Kárpát-medencébe, majd Moráviába. Rasztiszláv udvarába, a kies Velehradba (ma Csehország). Itt kezdetét vette kultúrtörténeti missziójuk.

A keresztény tanok minél hatékonyabb terjesztése érdekében elsődleges feladatuknak tekintették a szláv nyelvű liturgia megteremtését. Az általuk gyakorolt liturgia számolt a már meglévő jobbára itáliai, frank és görög gyökerű hagyományokkal. Egyfajta kompromisszum volt a görög és a latin gyakorlat között. Ehhez természetesen írásra volt szükség, Konstantin bele is fogott a glagolita abc megalkotásába. A glagolica alkalmas volt, a latin és a görög abc-vel szemben, a szláv nyelv “különleges” hangjainak leírására.

A 43 betűből álló ábécé megalkotása után a testvérek és tanítványaik hozzáláttak a Biblia és a különböző egyházi szövegek szláv nyelvre fordítására. Megsértve ezzel a triglosszia elvét, mely szerint eme írások csak a három “szent” nyelven – latin, görög, héber – létezhettek. 867-ben el is zarándokoltak Rómába, hogy pápai engedélyt és áldást nyerjenek liturgiájukra és nyelvükre. Konstantin hitvitában védte meg a népnyelv liturgikus használatát. E hitvitai győzelemnek köszönhetően 868-ban II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát és Biblia fordítást. Cirill és Metód megalkotta az óegyházi szláv – óbolgár – nyelvek írásos formáját, amely a mai szláv nyelvek alapja lett.

Konstantin (Cirill) már nem tért vissza Moráviába. Rómában halt meg 869-ben. Metód folytatta megkezdett munkájukat, bár nem volt egyszerű dolga. Salzburg érseke még börtönbe is vetette (ellopta tőle a lelkeket…) ahonnan csak két év után szabadult, határozott pápai fellépésre. 885-ben bekövetkezett halála után Szvatopluk ki is űzte tanítványait országából, mert épp fordult a geopolitikai helyzet, erősödött a germán befolyás, betiltották a szláv nyelven való misézést. Ez a kiüldöztetés azzal járt, hogy “Morvaországban és a hozzácsatolt nyugati szlávok által lakott területen megszűnt a szláv szertartás és a szláv nyelvű írásbeliség. … a szláv nyelvű liturgia az ortodoxiánál maradt használatban, kivéve a katolikus horvátokat. IV. Ince pápa 1248-ban engedélyezte Filip zengi püspöknek a szláv írásbeliséget (glagolica) és szláv liturgikus nyelvet a püspökség területén. 1252-ben ezt a privilégiumot a pápa kiterjesztette az omisjáli bencés apátság területére is.”* A Moráviából menekülőknek Bulgária adott otthont. Itt a tanítványok megalkották a cirill írást, cirillicát – kirillicát, ki hogyan nevezi; az unciális (nagybetűs) görög ábécé és a glagolita írás ötvözéséből és mesterük tiszteletére cirillnek nevezték el.

A cirillica fokozatosan váltotta fel a glagolicát, leginkább egyszerűbb elsajátíthatósága miatt. Ma a következő országokban használják a cirill ábécét: Szerbiában (Србија – bár itt a latin abc is elfogadott), Macedóniában (Македонија)**, Montenegróban (Црна Гора), Bulgáriában (България), Ukrajnában (Україна), Fehéroroszországban (Рэспубліка Беларусь), Oroszországban (Российская Федерация), illetve Mongóliában (Монгол Улс) is hivatalosan cirill ábécével írnak. Ezek között az abc-k között kisebb-nagyobb eltérések vannak írásmódban, betűkben.
Cirill és Metód tették lehetővé a szláv írásbeliség megszületését. Ezzel járulva hozzá a kultúra, az irodalom  történetéhez és egyes nemzetek fejlődéséhez. 1980 decemberében II. János Pál pápa az Ecclesiae virtutis kezdetű apostoli levelében Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a testvéreket. Emléknapjuk Cirill halálának napja február 14-e.

*ehhez az idézethez tartozott egy link, ami ma már nem működik, a gugli most nem volt segítőkész, csak egy másodfelhasználót adott ki, az eredeti szöveget nem dobta fel (vagy csak nekem nem volt türelmem) **Észak-macedón Köztársaság/Република Северна Македонија