jövőjét fel nem tárhatom

“- Először a Káosz született.

– A feneketlen mélység és űr.

– A tátongó és szélesre táruló.

– A hasadék és a szakadék.

– Lőn a kettős sötétség.

– Erebosz, a Sötétség és nővére, Nüx, az Éjszaka.

– Testvérként ölelkeztek, hogy megszülethessenek a világosság kettős erői.

– Aithér és Hémera. Az Éter és Nappal.

– A lángoló és fényeskedő. A levegő fölé emelkedve.

– Anyánk, az Éjszaka még az idő és a világ keletkezése előtt szült minket.

– Moirák a nevünk.

– Öregebbek vagyunk mindennél.

– Elkerül minket az idő.

– Szőjük az időt, felfejtjük.

– Nincs nálunk nagyobb erő.

– Csak az Éjszaka és a Káosz hatalmasabb nálunk.

– Nincs nálunk nagyobb erő.

– Nincs.

– Nincs.

– Nincs.”*

A Moirák a végzet istennői a görög mitológiában. Homérosznál egy Moira van. Ő a megszemélyesítője az istenektől igazgatott és/vagy az emberek felett magasodó végzetnek. Hesziodosz Theogoniájában már hárman vannak. Ők: Klotho (Fonó), aki az emberi élet fonalát fonja, Lakheszisz (Sorsjuttató), aki hozzá a szöszt ereszti, és Atroposz (Kérlelhetetlen), aki végül a fonalat elvágja. Leggyakrabban az Éj leányai, néhányan azonban Zeus és Themis leányainak nevezik őket. Ebben a minőségükben a Horák nővérei. Attribútumuk kezdetben a jogar és az irattekercs; mint a végzet (fejedelem)asszonyai olvasnak a tekercsben. Később Klotho fon, Lakheszisz sorsot húz, Atroposz pedig egy napórára mutat. De ez már a “modern” kor terméke. Az antik ábrázolásokban Klotho fon; nővérei sorstáblát, vagy mérleget tartanak kezükben. A Moirák, mint tündérkeresztanyák, minden gyermeknek adnak születésekor ajándékba valami csodás, mesés, különleges, olykor bosszantó, vagy vicces készséget, vagy képességet. Akárcsak római megfelelőik a párkák – Nona, Decima és Morta – mindenhatóak. Hatalmukban áll megmásítani, felülbírálni az istenek akaratát(szeszélyeit). 


“Karvezető: Ki szabja meg tehát a végzet útjait? 

Prométheusz: Moirák s Erinnüszek, kik nem felejtenek. 

Karvezető: Ezeknél Zeusz is gyengébbnek mutatkozik? 

Prométheusz: A végzetet bizony ki nem kerülheti. 

Karvezető: Más végzet is van, mint hogy ő uralkodik? 

Prométheusz: Ne kérdezz, mert jövőjét fel nem tárhatom.”**

*in: Ignacy Karpowicz Égiek és földiek Typotex, 2013 fordította: Körner Gábor

**Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, fordította Trencsényi-Waldapfel Imre, Európa, 1965

Hozzászólás