Szent Margit eljövetele

Először március elején lógtam be az Úr 1464. évébe és Buda városába. Másodszor az idei május leghűvösebb és esősebb hétvégéjén szöktem be az augusztusi forróságtól senyvedő, Nagyboldogasszony ünnepére készülő királyi székhelyre, hogy megtudjam kik is Az Úr szukái. A cím első olvasatra ütős, mondhatni provokatív, a regényben felfejtést nyer kiket takar és miért is e megnevezés. A budai hóhér sorozat 2. kötetének bűnténye kimozdítja Budáról kedves hóhérunkat és kedvesét, hogy ha Pestre nem is, de az Insula Leporum*-ra kénytelen több alkalommal is átkelni a fagynak már emlékét sem őrző Dunán, hogy az anyakirályné, Szilágyi Erzsébet, kérésének eleget téve kiderítse mi zajlik a domonkos nővérek kolostorában.

Mit tehetnék hozzá az első könyv kapcsán írtakhoz? Nos… A sorozat második kötete jobb mint az első. Kapott térképet, többet is, kerekebb/hihetőbb a történet – bár az én ízlésemnek túl sok a halott – finomabbak és kevésbé hangsúlyosak az erotikus leírások (ez kifejezetten jót tett a könyvnek), Regina nagyobb szerepet kapott, már-már nyomozópárost alkotnak Marcus-szal, a leírások hitelesek, nem éreztem a könyv első harmadát sem komótosnak – született slow vagyok és úgy viszonyulok az időhöz ahogy középkorban. Nincs hibája? – kérdezheted olvasóm, ha kérdeznél. De van.

A rózsák. Nekem csak nem volt teljesen valószínű, kedves barátnőm azonban, aki velem ellentétben nem csak szereti a rózsákat, de ismeri és tudása is van róluk, az augusztusban virágzó rózsák kapcsán megjegyezte: “az akkori rózsák egyszer nyíltak, később keresztezték kínai fajtákkal. A XIX. század második felétől jellemzőek a többször nyíló fajták. A damaszkuszi rózsák többsége is csak egyszer nyílik.” Szkeptikus misztikusként tudjuk be Szent Margit csodájának. 😉

Gráczer L. Tamás Az Úr szukái – A budai hóhér 2. Prae Kiadó, 2023

*Nyulak szigete, a mai Margit-sziget. Egyes nézetek szerint Insula Leprorum – Leprások szigete -, de erre nézve sem írásos, sem tárgyi bizonyítékok nincsenek, csak feltevések és játék a latinnal.

Feszty Masa Árpádházi Boldog Margit ábrázolása a Margitszigeti Szent Mihály kápolnában. A festmény érdekessége, hogy Margitot még mint novícia festette meg.