Egy híd, melyet szinte mindenki csak így emleget az Összekötő, esetleg Északi Összekötő. Hivatalos nevén Újpesti Vasúti Híd. A közkeletű elnevezés valószínűleg arra vezethető vissza, hogy “a vasúti hidak helyzete Budapesten szimmetrikus, ezért a téves feltételezés, hogy a Déli Összekötőnek ez a híd lenne az északi párja. Valójában a déli vasúti híd az ún. összekötő vasút hídja, amely a MÁV-nak a Duna két partján lévő hálózatait köti össze, Kelenföld és Ferencváros között. Az Újpesti híd „csak” az esztergomi vasútvonal hídja.”*
Az Újpesti híd a budapesti Duna hidak sorában ötödikként került megépítésre. Egy hónappal a Ferenc József (ma Szabadság) híd átadása után állt a köz és a forgalom szolgálatába. Erre az eseményre 1896. november 3-án került sor. Építésének gondolata 1892-ben merült fel az esztergomi vasútvonal megépítésekor. A gondolatot tett követte, a vasútvonal tulajdonosa az itáliai Fratelli Marsiglia et Cie vállalat megbízta a szintén talján SocietaNazionale delle Ufficine di Savigliane –t, akik 1894 tavaszán hozzá is kezdtek az építésnek. A híd hét egyforma nyílással épült. Egyszerű, oszlopos rácsozású, kéttámaszú szegmenstartók hidalták át. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg, amely az ehhez szükséges vasanyagot részben a Schlick és Nicholson pesti, részben a resicai hengerműveitől szerezte be.
Ebből a hídból ma már nem sok látható. A II. világháború alatt több légitámadás érte. A súlyos sérüléseket szenvedett hídszerkezetnek a visszavonuló német haderő adta meg a kegyelemdöfést. 1944. december 24. és 29. között felrobbantották a híd még meglévő elemeit. Az egyetlen épen maradt hídnyílást az újjáépítés során elbontották. Simontornyán került felállításra, ott szolgált vasúti hídként 2001-ig.
Az újjáépítés a víz alatti hídroncsok és a fel nem robbant bombák miatt lassan és nehézkesen haladt. Áldozatokat is követelt. A munkálatok során négyen vesztették életüket, nevüket emléktábla őrzi a népszigeti lejárónál található pilléren.** Roncsdarabból és fel nem robbant bombából ma is akad néhány; alacsony vízállásnál jól láthatóak az újpesti oldalon. Amikor végre lendületet kapott az építkezés 1953-54-ben, akkor Ister gondolta úgy, őt csak ne hidalja át senki. Az 1954-es a nagy árvíz a Szigetközben okozta a legnagyobb pusztítást, de itt is megmutatta a víz az úr. A hídszerelő telepet elöntötte az ár és az árvízvédelemre vezényelt munkások miatt az építési munkálatok újra késedelmet szenvedtek. 1955. május 21-én haladhatott át újra személyvonat a hídon. Ez az ideiglenesnek szánt szerkezet szolgált aztán több mint ötven éven keresztül.
A 2000-es évek közepére azonban úgy elhasználódott, hogy a vasúti szerelvények csak tyúklépésben haladhatták át rajta – mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Mivel az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért teljes egészében lecserélték. Erre 2008 nyarán került sor. A pilléreket felújították, az északi oldalra kerékpárút, a déli oldalra gyalogos járda került. Az egykor a híd oldalán lévő villamosvezetékeket a járda alá rejtették. A spártai egyszerűségű, dísztelen híd zöld színt kapott. De imádjuk. Általam például a legtöbbet fényképezett budapesti híd. 😀

Technikai adatok
Áthidalt akadály: Duna
Szerkezettípus: rácsos acélhíd
Funkció: vasúti híd
Legnagyobb támaszköz: 93 m
Nyílások száma: 8
Teljes hosszúsága: 673,4 m
Szélesség: 11,64 m
Sávok száma: 1 sínpár, 1 járda (délen), 1 kerékpárút (északon)
Átadás ideje: 1896/1955/2008
** “A régi újpesti Vasúti hidat 1944. december 27-én a fasiszta rombolás pusztította el. A hidat a magyar nép alkotókészsége építette újjá 1952-55. években. Az újjáépítés hős munkája során életüket vesztették: Mudraninetz János lakatos, Csintalan Emil lakatos, Kernmüller István segédmunkás, Tuka Gyula cölöpverő.”