András szerelmi praktikái

Szent András Innepe-napja,

Ma vagyon nagy vigasságba:

Örvendez a’ bóldogságba

A’ Szentekkel a Menyországba.*

November 30. András napja. András a görög Andreasz (Ανδρέας) névből származó férfinév. Jelentése: férfi, férfias.

November hónap szentjéről keveset tudunk. Jézus első tanítványai közé tartozott, Simon(Péter) testvére. Halászember volt maga is, így gond nélkül követhette Jézus “utasítását”: Jöjjetek utánam, én emberhalásszá teszlek titeket! Életrajzát a III. században keletkezett apokrif András evangéliuma tartalmazza, melyet a Legenda Aurea szerzője költött újra. E szerint Andrásban tisztelhetjük a szkíták/szittyák térítőjét. 

“Legendájával kódexeink alig foglalkoznak, középkori misekönyveink azonban számontartják. Azt kell hinnünk, hogy András apostol tekintélyét, népszerűségét elsősorban névünnepének kalendáriumi helye határozza meg. Erre utal több középkori misekönyvünk és a szegedi ihletésű Pozsonyi-kódex András-himnusza is.”** 
Kalendáriumi helye viszont kikerülhetetlen. Évzáró nap, az őt követő december elsején indul újra az egyházi év***, kezdődik az advent. Vele zárulnak a zenés- táncos mulatságok, elzárja a muzsikát. Farsangig, a szilveszteri őrületet leszámítva, csend van és elmélyülés. Ennek némileg ellenmond, hogy egymást követik a disznótorok, amelyekről sok minden elmondható, de hogy csendesek lennének… bár igaz, ami igaz, muzsikaszó nincs. Viszont a hosszú téli esték kedveznek a bűbájoskodásnak és András napja e szempontból ideális nap. A concede nobis hominem iustum – adj nekünk igaz embert, férfiút- jegyében e naphoz csupa szerelmi dolog kapcsolódik. Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa mög a jövendőbeli párom! 

A kisasszonyok és (vén)leányok felekezettől és tájegységtől függetlenül Szent Andrástól, napjától és/vagy iccakájától várták(várják), hogy mondja-mutassa meg kivel válthatnak gyűrűt és csókot fársangkor. Erdélyben a mezőpaniti menyecske jelöltek csillagot szednek a kötényükbe. Csillagszedés közben tízszer visszafelé kell 10-től 1-ig számolni. Ha ezzel végzet az ember lánya, a csillagokat az ágyba kell önteni. Így majd megálmodja, hogy ki lesz a vőlegénye. Palócföldön almát dugnak az eresz alá, melyen majd Borbála napján fordítanak egyet, hogy az éjféli misére menet magukkal vive kiderüljön ki lesz a jövendőbelijük. Lassan kell majd a misére menni és várni, hogy valaki megszólítson. Lehetőleg olyan, akinek van fia, unokaöccse, mert az veszi majd el a lányt. Az ilyenkor vízbe állított gyümölcsfaág, ha karácsonyra kihajt, akkor az eladó lány farsangkor asszony lesz. Lehet még ólmot önteni, gombócot főzni, papírfecnire írt neveket a párna alá tenni, éjfélkor tükörbe nézni, párnán elalvás előtt hármat fordítani és a már idézett mondatot mormolni: Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa mög a jövendőbeli párom! – és megtudja kit is mondhat majd hites urának jövő ilyenkor, vagy utána. Ha még nincs és egyáltalán tudni akarja. 😉

*Kájoni János: Szent Andras apostolrol
**Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 
***nem minden keresztény felekezetnél