“– Nem volt egy bonyolult szimbolikájú álom. – felelt Alexandr fel sem nézve Anselmus Rhetorimachiájából.*
– Nem, de nem is nekem üzentek vele. Átadtam. Csak túl korán, hogy megértse és túl régen, hogy emlékezzen rá.
– Miért? Ha megérti, emlékszik rá? “
Avagy
Álomképek két kapun át jönnek közelünkbe:/egy szaruból készült, elefántcsontból van a másik./És amely álomkép kicsiszolt csonton csuszik által,/az mind csal, hiteget s mutogat csupa teljesületlent;/és amely álomkép simitott szarun át szalad útra,/színigazat mutat az, ha az ember látja szemével.** De ha látja is őket, nem látja a kaput, amelyen át kijöttek. Így hát nem tudhatja, igazak-e. Írtam én, fordítani majd lefordítja valaki.
Életünk – amely holmi álom álma csak*** – egy részét átalusszuk. Ezen idő alatt álmodunk. Mindenki álmodik, legfeljebb az istenek kegye folytán nem emlékszik álmaira. Az álmokat – Polcz Alaine nyomán – kilenc csoportba oszthatjuk, kapuktól függetlenül.
- Mindennapi történésekről szóló álmok, vagy álom töredékek. Ezek lehetnek pozitívak, kellemesek, de lehetnek fárasztóak, félelmet keltőek is. Ezek többnyire éjfél előtti álmok.
- Ismétlődő álmok, újból és újból megjelenő történések, amelyek nyomasztóak, aggasztóak, szorongást okoznak. Ha felismertük a jelentésüket, megszűnnek(vagy nem).
- Rémálmok, amelyek félelmet, szorongást keltenek, régi vagy friss traumák újbóli átélése jellemzi ezeket az álmokat.
- Konfliktusokat megjelenítő álmok.
- Problémamutató álmok.
- Problémamegoldó álmok.
- Jelző álmok, amelyek betegséget, vagy valamilyen más, elindult változást jeleznek.
- Jósálmok. A jövendő történéseire utalnak, megelevenítik azokat, többnyire szimbolikusan, olykor reálisan.
- Sugalmazott álmok – transzcendens tartalommal.
Álmok mindig egyediek, bármennyire is hasonlítanak. Igen szórakoztatóak az álmoskönyvek, melyekben arról esik szó, hogy halott emberrel álmodni esőt jelent, vagy a barack a fiatalság utáni vágyakozást, meghatottságot jelez. Esetleg ha kacagó kacér asszony van álmunkban borús idő és kellemetlenség egyaránt lehet; de gyakorlati jelentőségük nincs. Az álmokat nézhetjük római, vagy etruszk módra is. Előbbi esetben azért jelentenek valamit, mert létrejöttek, utóbbiban azért jöttek létre, hogy jelentsenek valamit:
“Köztünk és az etruszkok között az a különbség, hogy mi azt tartjuk: a villámok azért keletkeznek, mert a felhők összeütköztek, ők pedig úgy vélik, a felhők azért ütköznek össze, hogy villámok keletkezzenek; minthogy ugyanis mindent az istenségre vezetnek vissza, az a felfogásuk, hogy nem azért jelentenek valamit, mert létrejöttek, hanem azért jöttek létre, hogy jelentsenek valamit.”****
*Besatei Anzelm/Anselmus Peripateticus XI. századi (1000k.-1070k.) itáliai filózufus
**Homérosz Odüsszeia XIX. ének 562-567, fordította Devecseri Gábor
***Pedro Calderón: Az élet álom ford. Jékely Zoltán
****Seneca Quaest. nat., II, 32, 2