Mottó: “- Mit sütöttél? – Nem tudom. Leginkább körtés pite.”
“S kopogtatás nélkül benyit
az ősz, adója legjobb jónak;
az érett magzatot hozó
anya: a kilencedik hónap”*
Mely nevében a hetedik. Az elnevezés titka, hogy a hónapok névadásának idején az antik Rómában az év kezdete márciusra esett. Szeptember a márciustól számolt év hetedik hónapja volt. A hepta(hetes) görög szó, a hepo -követni, rámutatni– igéből származik. Ha hihetünk a krónikáknak ennek oka az, hogy a görögök bal hüvelykükkel (bal hüvelykem bizsereg, gonosz lélek közeleg...) kezdték a számolást. Mire elértek a hétig az pont a jobb kéz mutatóujja volt. Ezzel a mutató ujjal(a heptával) lehetett aztán valakit megigézni, rámutatva követni. A hetes számjegy eszerint azt jelenti, ujjunkkal követni. Talán ennek is köszönhető, hogy a kissé paranoid Nero császár ezt a hónapot érdemesítette arra, hogy nevét viselje. (: E rövid időszakra a hónap a Germanicus nevet kapta(Nero teljes uralkodói neve Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus volt).
A Szűz (vagy Mérleg) hava, Szent Mihály hónapja, Földanya hava jeles hónap. Nem véletlen, hogy a közel -keleti népeknél általában a szürettel kezdődött az újév. Mi mással? Borban az igazság, az út és az élet. Pezsgőben meg a boldogság. 😉 Erre utal például, hogy a Tóra az esztendő fordulóján megtartandó ünnepnek nevezi a szukotot. Érdemes megemlíteni, hogy a zsidó naptár tisri hónapja szintén a hetedik. Ott a tavaszi niszán hónaptól számítják. Így lesz a naptári év első hónapja a hetedik.
“A hetedik hónapban, a hónap elsején pihenőnapotok legyen, szent összegyülekezés emlékeztető kürtöléssel.” (Mózes III. 23:24)
Tisri hónap első napjával (rós hódes, rós hásáná) kezdődik a félelmetes napoknak is hívott jom kippurig tartó megtérés tíz napja. A hagyomány szerint ezen az ünnepen a múlt év cselekedetei alapján Isten ítéletet hoz arról, hogy mi lesz a világ sorsa a következő évben. Ez a megtérés, önvizsgálat és az egyéni illetve közösségi élet újragondolásának időszaka. A világ teremtése is e napon történt, i. e. 3761-ben. Rós hásáná mindig újholdra esik. Ez az idén, 2024-ben, október 2.
A XX-XXI. századi nyárkultuszt megelőzően, mikor még az őszi hónapokat érdemeiknek megfelelően elismerték, például az ókori ikonográfiában a Szeptembert víg kedélyű ifjú személyesítette meg. Fején koszorúval, bíborruhában, baljában bőségszaruval. Az ifjút szőlőkoszorús Ceres is helyettesítheti. A bíborruhára a magyarázat, hogy ez a királyi hónapnak járó viselet. A bőségszaru több isten és jóakaratú alak attribútuma. A négy évszak közül egyedül az Ősz rendelkezik vele. A bőség jelképezése mellett termékenység hozó erőt is tulajdonítottak neki.
Ősz van, vagy csak szeptember. Szeptember mondhatja magáénak a meteorológiai és naptári ősz kezdet mellett a csillagászati ősz kezdetét is. Az őszi napéjegyenlőség napja szeptember 21-23 között esedékes, az idén szeptember 22-e, vasárnap lesz. A nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, ezért a déli féltekén beköszönt a tavasz. Itt az északi féltekén rövidülnek a nappalok, hűvösebbre fordul az idő – legalábbis bízunk benne, hogy hőségriadó nem lesz.
Ősz van, vagy csak szeptember. A legjobb hónap ízekben, színekben, illatokban. Mosolygó alma, csengő barack, ízes körte, szilva és lekvárja, szóló szőlő, bor és kenyér. Szeptember. ❤
Mitől oly terhes minden ősz
s mért kábulunk el illatában?
S ha lágyan perg a sok levél,
mért látjuk, hogy ott a halál van?
Ha szőlőgerezdhez nyulunk,
mért járja hő az ujjainkat?
S az érett nő mért gyengül el,
mint rózsa, mit a szél megingat?
És mint a vágyó anyaméh,
miért járunk szívig kinyílva?
S miért cseng és mért mosolyog
az érett körte, alma, szilva?
Ezt kérdi öntudatlanul
így őszidőn a gyötrött lélek.
Bámulván csöndes betüit
a kalendárjom levelének.
S míg leterítve áll az ágy
s a kályhának még lángja nincsen
az ablakon az őszi fény
beszáll s megcsúszik a kilincsen.
S kopogtatás nélkül benyit
az ősz, adója legjobb jónak;
az érett magzatot hozó
anya: a kilencedik hónap.*
voltak napok - vannak napok 