Sz, mint szavak, szentimentalizmus, szláv, szintézis, szirén, szituáció, szinkópa, szégyen(telen), szemérem, szajha. Sz, mint...Szeretlek - suttogta. Puszit lehelt a lapockájára, átölelte és újra odamondta a férfi hátának, szeretlek. Halkan, nehogy felébressze. Semmi kis szó, köztük és ebben a helyzetben borzasztó banális is. Szégyellte. Nem, nem az érzést. Volt idő, mikor magát az érzést is tagadta, volt … Bővebben: sz, mint…
Kategória: Rólam
Szösszenetek a mindent rólam jegyében.
“Nem ellenséged hát Pecuj városa”
Avagy összevissza gondolatok olvasásról, könyvekről, magamról Péntek Orsolya Vénusz jegyében c. regénye kapcsán. Nem tudok klasszikus recenziót, vagy könyvajánlót írni. Rendhagyót sem, bár ennek eladhatóak a könyvekről írt soraim, ha nagyon muszáj. Miért? Egyszerű a válasz. Nem a könyvről írok, vagy persze de, csak nem úgy ahogy illik, elvárt, amiért ajándék könyveket, extra megjelenést, netán … Bővebben: “Nem ellenséged hát Pecuj városa”
a mosoly
- Nem tudsz nem jó lenni, igaz? - Nem nyertem volna vele semmit. - Hogy? -nézett fel Kirké. Eddig tudomást sem vett a tanács elé citált nőről, unottan rendezgette a délutáni meghallgatás iratait, de most ránezett. - Nem nyertem volna vele semmit - ismételte meg a nő. A Fény varázslónői azt felelték volna, hogy igen. … Bővebben: a mosoly
“Minden meg nem fejtett álom egy felbontatlan levél”
“- Nem volt egy bonyolult szimbolikájú álom. - felelt Alexandr fel sem nézve Anselmus Rhetorimachiájából.* - Nem, de nem is nekem üzentek vele. Átadtam. Csak túl korán, hogy megértse és túl régen, hogy emlékezzen rá. - Miért? Ha megérti, emlékszik rá? “ Avagy Álomképek két kapun át jönnek közelünkbe:/egy szaruból készült, elefántcsontból van a másik./És amely … Bővebben: “Minden meg nem fejtett álom egy felbontatlan levél”
ha…
Ha megfosztom a valóságot a létezés jogától, attól még valóság marad. Ááá!...- A kiáltás visszhangot vetett az udvar zárt csendjében. Ne nekem könyörögj -vetette oda a rabnak, még egyszer ellenőrizte, hogy erősek-e a kötelékei és magára hagyta. Az udvarház lassan homályba borult, a pillanat alatt hosszúra nyúlt árnyékok, a felkelő holdat félig takaró felhők, a … Bővebben: ha…
hatgyertyás koszorú
Előszó: Az idén volt 47 éve, hogy felmutattak a szentélyben, hogy mától e gyermek is leányod Atyám és keresztapám legnagyobb rémületére felemeltek a magasba. Tették mindezt a görögkatolikus hagyomány és szertartás szerint. Ha még kérdeznék és nyilvántartanák a világ e részén is, az szerepelne a vallása rovatban: görögkatolikus. Ezért a bejegyzésben gyakran fogok T/1-ben írni, … Bővebben: hatgyertyás koszorú
tűz olvasszon, szél szárítson…
- Válaszolt? - kérdezte Alexandr miközben leplezetlen viszolygással ejtette le a pergament. - Elragadott az indulat - felelt a boszorkány és visszaült az ablakhoz. - Nem kérdés volt, kijelentés - vonta meg a vállát a férfi. Ez a levél... - elhallgatott. Kereste a jelzőt, de nem jutott eszébe más mint az undorító. Miközben olvasta a … Bővebben: tűz olvasszon, szél szárítson…
nem kedves
Nem kedves -mosolyodott el azzal a csak rá jellemző archaikus mosollyal, melyet valamelyik istennő üknagyanyja küldött engesztelő ajándékul. Én többet tudok rólad a hazugságaidból, mint te rólam az igazságaimból. Én figyelek rád. Akkor is, ha tudom, hogy hazudsz. Te pedig nem figyelsz. Pedig tudod, hogy igazat szólok. Nem figyelsz, mert... Mindegy is. Ennyi a titok. … Bővebben: nem kedves
eltűnődtem
Tűnődöm. Merengek. Gondolkodom. Egyik sem és mindhárom. Én vagyok magam. Lételemeim, mint a víz és a levegő, mint Gaia ölelése, ahogy fekszem, vagy ülök rajta. Eltűnődtem. Érzésen. Sorson. Emberen. Viselkedésen. Rongyon. Szavakon. Megérzése(ke)n. Igaz(am) van-on. Ha igen, vajon mindenben?-en. Újra előjött. A Sors, az érzés, az ember, a rongy, a szavak, a vajon minden, a … Bővebben: eltűnődtem
inter terram et caelum
A hübrisz eredetileg túlkapás, áthágás, más szférájába behatolás; az önhittségig terjedő büszkeség. Az ember mértéktelen és bűnös önteltsége, mely elvakultságában (até) túlteszi magát az istenség által megszabott korlátokon. Elfeledkezik az istenek elsőbbségéről, magát gondolja mindenhatónak. Ezzel kihívja maga ellen az istenek haragját. Até a vak ostobaság, elvakultság, mely képtelenné tesz rá, hogy észrevegyük a nyilvánvalót (tényeket) és elfogadjuk. Ámításba … Bővebben: inter terram et caelum
a nő, aki a dekoltázsa volt*
Nem vagyok híve a híres (nagy)asszonyoknak tulajdonított bonmotoknak, de mélyen egyetértek és többé-kevésbé még tartom is magam a Mademoiselle Chanelnak tulajdonított mondáshoz: Nem szeretem a zárt felsőket – amikor férfiakkal beszélgetek, nem látom, hogyan viszonyulnak hozzám. Mint a bevezetőből kikövetkeztethető mai bejegyzésemben a (női) mellet járom körbe. A mell az emlősök –beleértve az ember– törzsének felső hasi … Bővebben: a nő, aki a dekoltázsa volt*
a nő, ha vörös
A bejegyzésben csak ab ovo, igazi, eredeti, hamisítatlan, istentől - természetanyától - génektől vörösről lesz szó. A festett vörös ugyanis nem vörös. A poszt szerzőjének fixa ideája, hogy a vörös hajfestékeket be kellene tiltani. Eme vehemencia oka, hogy a szerzőnő nem született feleség, hanem született vörös és mint ilyen személyes sértésnek érzi a festett vörösséget. … Bővebben: a nő, ha vörös
voltak napok - vannak napok 