Gyertyaszentelő hidege, kora tavasznak előhírnöke. Avagy gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél. Február 2-a, gyertyaszentelő napja van. Farkassal nem szolgálhatok, csak hollókkal és varjakkal. Hó nincs, eső van, szél fúj, talán megteszi a mackóknak is, hogy kora tavaszt jósoljanak. Gyertyaszentelő Boldogasszony a nap neve "hivatalosan", de híres időjárásjósló … Bővebben: a medvének mindig igaza van
Címke: kalendárium
tavaszváró
Február, február / a fakanál is bálba jár. Február valaha az év utolsó hónapja volt. A hagyomány szerint Róma első királya alkotta meg az első naptárat és nevezte el a hónapokat. Ebben a naptárban nem szerepelt sem január, sem február. Az év március elsejével kezdődött. Oka? Mezőgazdasági szempontból Saturnus uralma alá eső Bak és Vízöntő csillagképek … Bővebben: tavaszváró
Честит Трифон Зарезан!
Szőlőmetsző (Szent) Trifon ünnepe van. Nem hallottatok még róla? Gondoltam. Pravoszláv szent, ereklyéit mégis egy római katolikus székesegyházban őrzik Kotorban. Azért ott, mert ő a crnagorac város patrónusa. Emellett még betölti a szőlő védőszentjének tisztét is. Napja a szőlészek, borászok, kertészek és kocsmárosok ünnepe. Ahogy egy igazi boros szenthez illik, ünnepe háromnapos: február elseje és … Bővebben: Честит Трифон Зарезан!
Kezdjük a hiánnyal – Újpest I. rész
Az én újpestiségem 1944-ben kezdődött, mikor apai nagyapám - harminchét éves ekkor, Szent György napján született a harmadik gyermeke, Beszkárt*alkalmazott - ez anno a lánykérésnél is sokat nyomot a latban dédnagyapám szemében, hogy nyugdíjas állása van – némi kényszer hatására (a megszálló szövetséges német hadsereg beköltözötte katonáit abba a házba ahol ők is éltek) úgy … Bővebben: Kezdjük a hiánnyal – Újpest I. rész
Ianuárius a mélylatin isten hava
Ma még az is másnapos, aki nem(: Ezért nem terhelem kóválygó fejetek és tévelygő lelketek, könnyed évkezdetre számíthattok tőlem. Egy hónapról regélek most. Egy hónapról, amely sokáig nem is létezett. Neve sem volt, vagy ha volt hóba írták, ha esett. Mostoha gyermeke a kalendáriumnak egyszer csak igen nagy rangra emelkedett, ahogy az már a mesékben szokás, … Bővebben: Ianuárius a mélylatin isten hava
Szent Luc(i)ának napja
Egy bejegyzés, amelyben szó esik varrásról, pénzről, tyúkokról, sütiről, érintőlegesen egy székről és mindenféle óhajokról. Csak Szent Luc(i)áról nem, bár az ő napja vagyon. Őseink úgy tartották e napon Fekete Luca, a mágia, a boszorkányok és kísértetek úrnője küzd Fehér Lucával, aki a szende lányok, szép menyasszonyok jóságos védelmezője. Kinga, ki Luci(ferina volt), nem hisz a … Bővebben: Szent Luc(i)ának napja
az álom hava, avagy mindent decemberről
Fagyláros, vagy karácsony hava az álom ideje. A polgári naptárakban csak december néven emlegetett hónap, nevében a tizedik sorrendben a tizenkettedik, utolsó hónapja a Gergely naptár szerint számolt évnek. Vörösborral, punccsal, vaníliával, fűszerekkel, süteménnyel, meglepetésekkel, csodákkal, álommal, varázzsal és bűbájjal. Utóbbi kettőtől óvnék mindenkit. A végén Athéné beleszeret Oziriszbe, Niké Jézusba. Felborul az ambróziával teli kehely … Bővebben: az álom hava, avagy mindent decemberről
Közjáték Agramban – A zászlók ronggyá égnek
1895 október közepén Agram városa zászlódíszbe öltözött. Zengett -zúgott a Živio hrvatski kralj Franjo Josip I.!* Ahogy a Vasárnapi Újság írta: "Zágrábban nagy az öröm. ... Az ünnepies fogadásra hónapok óta az egész város minden egyes lakosa serényen készül." Volt is minek örülni. A sűrűn megsüvegelt Franjo Josip több mint két évtizede nem járt a horvát fővárosban. Hanyagolva kedves kroátjait. … Bővebben: Közjáték Agramban – A zászlók ronggyá égnek
voltak napok - vannak napok 