a gömbben

- Nem várhatok tovább - ugrott fel türelmetlenül. Elindult az íróasztal felé, hogy valami üzenetet hagyjon, mikor a kanapé melletti gömb magára vonta figyelmét. Belepillantva különös látvány ejtette rabul. Egy nőt látott, egy nagyon szép nőt... hosszú haja koronaként ékítette nemes formájú koponyáját. Meztelen volt. Alabástrom bőre csak kiemelte hibátlan alakját, karcsú volt, lába hosszú … Bővebben: a gömbben

nem kedves

Nem kedves -mosolyodott el azzal a csak rá jellemző archaikus mosollyal, melyet valamelyik istennő üknagyanyja küldött engesztelő ajándékul. Én többet tudok rólad a hazugságaidból, mint te rólam az igazságaimból. Én figyelek rád. Akkor is, ha tudom, hogy hazudsz. Te pedig nem figyelsz. Pedig tudod, hogy igazat szólok. Nem figyelsz, mert... Mindegy is. Ennyi a titok. … Bővebben: nem kedves

boríték

Fáradt volt. Át sem nézte a postát, közömbösen az asztalra dobta, mint mindig. Ha várt is levelet, emailen várta, mély sajnálatára az emberek leszoktak a levelezés hagyományos formájáról. Lassabb, de ez minden hátránya. Tudom, én is beálltam a sorba. A reklámok, számlák, céges borítékok tömkelegéből kivillant a kézzel címzett borítékocska. Feladó nem volt rajta, de … Bővebben: boríték

hajtű

Későn ébredt, kilenc is jóval elmúlt már. Felült az ágyon, kinyúlt a csatért, ugyanazzal az ősi és ezerszer ismételt mozdulattal csavarta és tűzte össze a haját minden reggel. Majd ugyanazzal a mozdulattal ki is rántotta belőle, mint az elmúlt napokban mindig. Nézte a csatot, mely mindenki szerint más volt. Volt, kinek penge, volt akinek, tőr, volt, … Bővebben: hajtű