Közjáték Agramban – A zászlók ronggyá égnek

1895 október közepén Agram városa zászlódíszbe öltözött. Zengett -zúgott  a Živio hrvatski kralj Franjo Josip I.!*  Ahogy a Vasárnapi Újság írta: "Zágrábban nagy az öröm. ... Az ünnepies fogadásra hónapok óta az egész város minden egyes lakosa serényen készül." Volt is minek örülni. A sűrűn megsüvegelt Franjo Josip több mint két évtizede nem járt a horvát fővárosban. Hanyagolva kedves kroátjait. … Bővebben: Közjáték Agramban – A zászlók ronggyá égnek

de strigis helyett az boszorkányokról

"De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat" idézik nyakra- főre jó Kálmán királyunkat. Arról feledkezve csak meg, hogy itt nem boszorkányokról van szó, hanem strigákról. Ami nem szinonimája a boszorkány szónak. A striga leginkább lidérc, fojtogató szellem, egyfajta vámpír ős. A középkori latinban a boszorkány maleficus, incantator, veneficus. Kálmán első törvénykönyvének 60. paragrafusa szól is róluk; … Bővebben: de strigis helyett az boszorkányokról

Hajtűkanyar

"Ennek a könyvnek a tárgya nem 'a' zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél az a magyar történelem."[1] A magyar irodalom egyik leggyakrabban idézett mondata a fenti. Szívesen hivatkoznak erre a mondatra és a regényre egyaránt. Ennek ellenére átfogó elemzés nem készült róla (sem).[2]  Az irodalmárok nyilván történészi feladatnak tekintik, a történészek pedig irodalmárinak az … Bővebben: Hajtűkanyar

egy mondat 2. (Róma)

Egyébként javaslom, hogy Caesart el kell pusztítani. Lassan olvasta újra, ceterum censeo... Igen, minden kétséget kizárólag Cato híres mondatának parafrázisa szervesült szenátusi szűzbeszédébe, mely gondos munkával napok óta készült retorikai mestermű volt. A Városban pár napja ütötte fel fejét a pletyka, hogy az augurok óvják Caius Iuliust március idusától. Talán ez hatott így fáradt idegeire? Vagy az … Bővebben: egy mondat 2. (Róma)