Újpest

Az én újpestiségem 1944-ben kezdődött, mikor apai nagyapám – harminchét éves ekkor, Szent György napján született a harmadik gyermeke, Beszkárt*alkalmazott – ez anno a lánykérésnél is sokat nyomot a latban dédnagyapám szemében, hogy nyugdíjas állása van – némi kényszer hatására (a megszálló szövetséges német hadsereg beköltözötte katonáit abba a házba ahol ők is éltek) úgy döntött, hogy az akkor még önálló Újpesten jobb lesz mint a Wehrmacht katonáktól és Gestapo tisztektől zsúfolt Hegyvidéken. Igen, innen és ezért a biggyesztett etruszk mosoly, mikor valaki előadja ’budaiságát’. Így engem nem a gólya hozott(: Buda(pest)i legendákban kevésbé járatosaknak: a János kórház szülészetének épülete előtt 1937 óta áll Bory Jenő alkotása egy közel két méteres gólya szobor.** Ez a gólya hozta szűkebb és tágabb családom jónéhány tagját többek között Édesapámat és három keresztfiamat is.

Újpest 2022-ben emlékezhetett meg várossá avatásának 115. évfordulójáról és több Pesttel határos településhez hasonlóan 1950 óta Nagy-Budapest része. A szembe szomszéd Óbuda kapcsán soha nem mulasztják el megjegyezni mennyit veszített a létező szocializmus idején. Újpest esetében ez elsikkad, pedig ez a város(rész) is sokat veszített azzal, hogy egy kerület lett. Én a szülőházam veszítettem el a panelprogramnak köszönhetően; a családi legendáriumban a Tél utcai lakás mellett állandó szereplő (Lebstück) Mária utcai házat. Ez a veszteség többek között azzal járt, hogy átköltöztem a szomszéd várba, bár hazajártam Újpestre (a nagymamám haláláig itt élt). A halottjaim is jó részt Megyeren nyugszanak… „Újpest az örök fiatalság és lázadás, a kívülálló pesti, ahol sajátos törvények uralkodnak.” – valószínűleg ezért maradt ismeretlen. Megismerésére fel! 🙂

*BSzKRt, Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság

**Huszár születik-szobor