Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára…*

… Úgy kívánja a pócsi Mária,
Maradjak meg magamhoz érdemesnek…

... Egy Mária, még hogyha pócsi is,
Pogányokkal is tudhat jól beszélni.**

Máriapócs ma a magyarországi Mária-zarándoklatok kiemelkedő helyszíne. A honi és külhoni görögkatolikusság egyik jelentős búcsújáró helye, nemzeti kegyhely. 2003 óta tagja az Európai Máriás hálónak. Az Európai Máriás Hálóhoz minden országból egyetlen kegyhely tartozhat(na). Azonban r.kath lobbi nem bírta elviselni, hogy Magyarországot a bizánciak képviselik. Így ma kis hazánk az egyetlen amely két Mária kegyhellyel szerepel: 2012 óta része a hálónak Mátraverebély-Szentkút is. 

Máriapócsot az oklevelek 1280-ban említik először Polch(Powch) néven. Többször urat váltott, az ide-oda vonuló hadak épphogy csak átvágtattak rajta. A XV. században épült (római) katolikus temploma ma műemlék. Akárcsak az 1731 és 1756 között a településnek hírnevet és zarándokokat hozó csodálatos ikonnak épült, 1749-ben felszentelt Szent Mihály g. kat. kegytemplom. Ami az egyszerű kis fatemplomocskát váltotta, hogy méltó legyen az Istenszülő könnyeihez. Ezeknek a könnyeknek köszönheti az addig isten háta mögötti nyírségi falucska, hogy 1696-ban felkerült a térképre. Történt ugyanis… 

… huszonegy évvel korábban, 1675-ban*** Csigri László pócsi bíró megbízta Papp Lászlót, a falu lelkészének az öccsét, hogy hat magyar forintért fesse meg az Istenanyát a kisdeddel. A török fogságból való szabadulásának örömére. A kép elkészült, de nem került kifizetésre. A helyzetet végül egy helybéli tehetős polgár, Hurta Lőrinc mentette meg. Megvette a képet és a templomnak adományozta. Ő írathatta az ikon aljára az itt fordításban olvasható ószláv mondatot: Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára – ez a hagyományos formaszövege az adományozási feliratoknak. Ez a kép kezdett el könnyezni a Szent Liturgia alatt 1696. november 4-én. Az első, ki e könnyeket meglátta Eöry Mihály pócsi földműves volt. A könnyezés nem egyedi eset volt, két hétig tartott folyamatosan. Majd kisebb megszakításokkal egészen december 4-ig (egy helyen december 8.-t említenek). Az utolsó alkalommal feljegyezték, hogy a víz sőt a bor is megfagyott a kehelyben olyan hideg volt, de Mária könnyei akkor is megállás nélkül folytak. E jeges alkalommal jelen volt gróf Corbelli tábornok, a Tisza vidékére vezényelt császári csapatok főparancsnoka is. Aki a könnyek egy részét egy kendővel saját kezűleg itatta fel. Majd ezt a műveletet elvégeztette másokkal is, akik között a reformált egyházak hívei is szerepeltek. Nyakas kálvii… (khm…) több református és evangélikus személy – utóbbiak később is nagy számban zarándokoltak el a képhez –  is részt vett ebben. Később tanúvallomásukkal igazolták az eseményt. Corbelli tábornok pedig jelentésben számolt be I. Lipót császárnak a könnyezés csodájáról. Ennek is köszönhető, hogy I. Lipót elsősorban neje kívánságára végül is Bécsbe vitette a képet. Ami 1697. július 4-én érkezett meg a császárvárosba. Körmenetben vitték több templomba, hogy végül a Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatti oltáron kapjon helyet. I. Lipót a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította a Savoyai Eugén 1697. szeptember 11-i Zentánál aratott győzelmét. Ezért 1701. január 9-én kelt leiratában engedélyezte a pócsi Mészáros Mátyásnak, hogy a magyar királyság és a német-római birodalom teljes területén adományokat gyűjtsön a falu templomának újjáépítésére. A kegyképet viszont továbbra is Bécsben tartotta. A könnyező Istenszülő képének Bécsbe vitele és vissza nem adása még II. Rákóczi Ferenc a nemzet sérelmeit felsoroló pontjaiba is bekerült 1704-ben. Ezen nincs mit csodálkozni, Pócs az idő tájt Rákóczi birtok volt. A Papp László által festett ikon azonban soha nem került vissza a nyírségi faluba, ma is a Stephansdomban őrzik.

Került viszont egy másolata, melynek eredetéről két verziót is ismerünk. “Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában. Festőjét nem ismerjük. A másik változat szerint a pócsi görögkatolikus paróchus a császárhoz intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó ezt rossz néven véve, az egri püspökhöz intézett leiratában ígéri, hogy az eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görögkatolikus templomnak ajándékozza. A kegykép másolata Telekessy István egri püspök intézkedésére készült el, s ez került a pócsi templomba.”****

Itt mutatkozik meg az isten(nő)i kegy, mely ezt a helyet jelölte ki a tényleges jelenlét és egyben a csoda helyszínére. Attól tekintsünk el, hogy Bécsben kevesebb könnyezni való volt, mint a Nyírségben. A Bécsben őrzött eredeti azóta sem könnyezett. A Pócsra küldött másolat viszont igen. Az új ikon 1715. augusztus 1-jén hullatta először könnyeit a Papp Mihály vezette reggeli istentisztelet alatt. Az esemény megismétlődött 2-án és 5-én is. Több százan látták, majd az Erdődy Gábor Antal egri püspök vizsgálatánál tanúsították is a könnyezés valódiságát. A kegykép utolsó igazolt és bizonyított könnyezése a XX. század elején 1905-ben történt. P. Gávris Kelemen szerzetes atya amikor a kép foglalatát kinyitotta észrevette, hogy az Istenanya jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. Ez december 3-án volt. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd a hónap utolsó két napján is megismétlődött. A könnyezés tényét egyházi és világi bizottság ellenőrizte, megállapította a valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a máriapócsi Szent Mihály -templomban. 

Az új ikon első könnyezése az Úr 1715. évének Kisasszony havának első napján esett meg. Azaz augusztus elsején volt háromszáznyolc éve. Bár a pócsi Mária hajléka cifra – legszebb XVIII. századi barokk templomaink egyike – az ő ereje épp szerénységében keresendő. Ady már idézett Mária verse mellett, figyelmezzetek Krúdy Gyula ajánlására 1919-ből: aki nem tudja mi a hit, az menjen el Pócsra.*****

*ez a felirat olvasható ószláv nyelven az első, később Bécsbe vitt, máriapócsi Mária ikonon

**részlet Ady Endre Minden titkok verseiből I. A pócsi Mária c. költemény. A teljes vers itt olvasható.

***más források szerint 1676-ban

****a bejegyzés 2015-ben íródott akkor a mariapocsikegyhely.hu domainen elérhető volt egy Szentek és szentségek fül, ahonnan az idézet származik. Ma már ez az oldal nem található.

*****Krúdy Gyula: Havasi kürt, Ruszka krajna kistükre  Budapest, 1919; vö: Hársfalvi Péter A magyar Lourdes: Máriapócs História 1983 5/6, p.55-58

Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára…*” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Még csak átfutni volt időm, de gyorsan ideírom a tegnapi észlelésem: láttam egy óriásplakátot ami Mátraverebély-Szentkút-ot reklámozta. Nem tudtam hova tenni. A nyakas kálvinista:-) Most már tuti emlékezni fogok rá.

  2. Még csak átfutottam az írást, de egy dolog miatt máris fontos: tegnap láttam egy óriásplakátot, ami Mátraverebély-Szentkút-ot reklámozta. Nyilván csak pislogtam, a tájékozatlan nyakas kálvinista:-) És a Mátrában sem vagyok ismerős, nem tudtam hova tenni. Most már látom micsoda presztízsharcok húzódnak a Máriák mögött. Szerintem Máriapócsnak egyébként nem kell a reklám.

    1. Ó, dehogynem! Nyolc éve a háromszázadik évfordulón országjárásra vitték az ikont és kb. azóta van, hogy teleszórták az országot a másolataival. Rengeteg katolikus templomban találhatsz belőle, lehet csak egy fénykép/plakát formájában, de ott van. Nem tudom eldönteni, hogy ez Bizánc, vagy Róma erejét mutatja jobban. (:

Hozzászólás a(z) Kinga bejegyzéshez Kilépés a válaszból