„Emshab ke târike-ye, setâre barûne-ye, sobham ke nazdîke-ye…” „Ma sötét az éjjel, felhő rejti a csillagot, de közel már reggelem…” ahogy a Háfiz(Háfez) – idézetekkel vegyített perzsa cigány dalban éneklik; hiszen ma Brighida lángjánál megküzd a Magyalkirály a Tölgykirállyal, azaz ma van az év leghosszabb éjszakája. A téli napforduló az a pillanat “amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap déli félgömbön való elhelyezkedése mellett.” Ez azt jelenti, hogy az Északi -sarkon ma nem kel fel a Nap, míg a Délin nem nyugszik le. Itt a zord északon ez az év legrövidebb nappala, a legsötétebb nap, de innen már minden nappal egy kakaslépéssel hosszabb lesz. A nap születése valaha nagy ünnep volt minden kultúrában. Így a Kr. u. IV. században ideális időpontnak bizonyult a Szent Szűz által világra hozott gyermek születéséhez.
I. Gyula pápa 350-ben úgy döntött, hogy a keresztények szerint Megváltónak tartott Jesua, Ha – Nocri**, december 25-én látta meg az Atyja által teremtett világ csillagait. Köztük a születése helyét jelölő betlehemi csillagot is. Amely néhány csillagász szerint a Vénusz és a Jupiter együttállásának következtében létrejött fényjelenség volt. Melynek a decemberi égen semmi keresnivalója, viszont a nyári napforduló előtt remekül megfigyelhető.***
Történetünk szempontjából nem ez a lényeges. Hanem az év: 350. Wulfila(Ulfilas) püspök – aki életét a gótok megtérítésének szentelte – évek óta élt e germán törzs tagjaival, hogy megismertesse velük a keresztény hitet. Bár az általa terjesztett tanokat 381-ben a második egyetemes zsinat eretnekségnek**** minősíti majd. Ulfilas lefordította a nyelvükre a Bibliát és eme nyelvtörténeti esemény cca 350 történt.*****
Itt tartottam, mikor rájöttem, hogy nem egy kultúrtörténeti dolgozatot, csak egy blogbejegyzést akartam írni. Arról hogy a második legnagyobb****** keresztény ünnep, annak köszönheti ha nem is a létét, de az időpontját mindenképp, hogy a Birodalomba beözönlő germán népek, valamint a már a birodalomban élő kelta és egyéb csoportok miatt kellett Jesuának decemberben megszületnie. Hogy születésének ünnepe kvázi kiváltsa a Yulét. A tizenkét napos Yuletide az “Anya éjszakájával” indul, amely a téli napforduló napja, melyen meg/újjászületik a Fény. A Fény, amely elűzi a sötétséget, megvilágítja az elmét és lelket; jól párhuzamba állítható azzal, hogy a Gyermek elhozza a világosságot…
Brighida lángjánál, vagy a Kisded hozta világnál jól látható, hogy mit keres a fagyöngy az asztalon, illetve az ajtófélfán. Hogy miért annyira kelta-germán a karácsony szimbolikája, színei és szokásai. A rákészülés időszaka, melyet ma adventként ismerünk, az ősökre való emlékezés, a szeretet, a család-közösség összetartó erejének ünneplése sem keresztény találmány. Decemberben minden varázslás a fényre, az összetartásra, a boldog jövőre irányult. Eljöjjön az Anya éjszakája, a fény és a sötétség örök harcából ismét az első legyen a győztes. Brighida lángjánál a Magyalkirály megküzdjön a Tölgykirállyal és ha csak nem zökken ki végleg az idő és borul fel a világ rendje visszavonhatatlanul, a küzdelem végére meg/újjászülessen a Fény. A Fény, amely elűzi a sötétséget, megvilágítja az elmét és lelket.
A kelta-germán körön kívül is nézhetünk. Ott lesznek a rómaiak, akik birodalmukban a IV. századra már teljes kisebbségben leledztek. Nekik is megfelelt a decemberi időpont. Lásd Saturnus decemberi népünnepélye. 25-én befejeződött a szaturnália és aznap van(volt) a Dies Natalis Solis Invicti. Mindemellett hála Mithrász-kultuszának a birodalom keleti részein is jól eladható volt. Arról most nem ejtünk szót, hogy milyen kevésen múlt a Jézus vs Mithrász mérkőzés kimenetele. Ezt már megtették mások, nálam műveltebbek és okosabbak. Jól össze is vesztek rajta, ahogy tudós és bölcs emberekhez illik. Ha még tovább tágítjuk a kört akkor ott vannak a káldeusok, a zoroasztriánusok… Itt kell megemlítenünk, miért egy perzsa cigány dallal kezdtük bejegyzésünk. A Noruz téli párja a Yalda Irán egyik legősibb ünnepe. A Noruzhoz hasonlóan túlélte az iszlamizációt és ma is élő hagyomány a virrasztás ezen az éjszakán a vörös gyümölcsökkel és magvakkal terített asztal mellett zenével és tánccal várva a növekedni kezdő fényt.
Ha kicsit sok volt, akkor összefoglalom röviden és tömören: néhány nap múlva a Dies Natalis Solis Invicti ünnepén a “napbaöltözött asszony”******* világra hozza a Kisdedet és a jászolnál három napkeleti bölcs is tiszteletét teszi csillagát követve. A Nyugat az Nyugat, a Kelet az Kelet; ex Oriente lux és ha feltámad a Kelet… A kör bezárul, az ünnepek összeérnek a hallé, töltött káposzta, bejgli szentháromságában. Áldott ünnepet bármit is ünnepelsz ezekben a napokban. ![]()
![]()
![]()
Iránban javában pörögnek a Yalda éjszakájára összerakott mixek – írtam, hogy nagy buli – de ehhez a naphoz éjhez még mindig ez a legjobb mix a mágikus bizbaszok jegyében. Nyitva az al-és felvilág összes kapuja, Hekaté éj anyánk segít nekünk – etruszk mosoly, csilingelő kavicsok. Aki inkább egy kis perzsa rabizt (alias turbofolk) szeretne hallgatni az ide kattintson.
*a solstitium napfordulót jelent, az ókorban első sorban a nyári napforduló megnevezésére használták, a téli – mára kikopott – elnevezése a bruma (brevissima dies)
**Ha-Nocri a.m. 1. A Názáreti 2. Az őrző
***https://www.upi.com/Science_News/2008/12/10/Astronomer_says_Christ_was_born_in_June/UPI-18821228889378/ és https://mult-kor.hu/20081210_juniusban_szulethetett_jezus
****A germán népek többsége az ún. arianizmus jegyében vette fel a keresztet. Arius tanítása tagadta Krisztus istenségét és a szentháromságot.
*****Codex Argenteus, a gót és egyben a germán nyelvek legrégibb emléke
******Erről sokan szeretnek megfeledkezni, de a kereszténység lényege a feltámadás és így legnagyobb ünnepe a húsvét
*******Mulier amicta Sole/Holdsarlós Madonna “… egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona;/ A ki terhes vala, és akarván szülni, kiált vala, és kínlódik vala a szülésben” in: Jelenések könyve 12, 1-2