Kezdjük a hiánnyal – Újpest I. rész

Az én újpestiségem 1944-ben kezdődött, mikor apai nagyapám – harminchét éves ekkor, Szent György napján született a harmadik gyermeke, Beszkárt*alkalmazott – ez anno a lánykérésnél is sokat nyomot a latban dédnagyapám szemében, hogy nyugdíjas állása van – némi kényszer hatására (a megszálló szövetséges német hadsereg beköltözötte katonáit abba a házba ahol ők is éltek) úgy döntött, hogy az akkor még önálló Újpesten jobb lesz mint a Wehrmacht katonáktól és Gestapo tisztektől zsúfolt Hegyvidéken. Igen, innen és ezért a biggyesztett etruszk mosoly, mikor valaki előadja ’budaiságát’. Így engem nem a gólya hozott(: Buda(pest)i legendákban kevésbé járatosaknak: a János kórház szülészetének épülete előtt 1937 óta áll Bory Jenő alkotása egy közel két méteres gólya szobor.** Ez a gólya hozta szűkebb és tágabb családom jónéhány tagját, többek között, Édesapámat és három keresztfiamat is.

Újpest 2022-ben emlékezhetett meg várossá avatásának 115. évfordulójáról és több Pesttel határos településhez hasonlóan 1950 óta Nagy-Budapest része. A szembe szomszéd Óbuda kapcsán soha nem mulasztják el megjegyezni mennyit veszített a létező szocializmus idején. Újpest esetében ez elsikkad, pedig ez a város(rész) is sokat veszített azzal, hogy egy kerület lett. Én a szülőházam veszítettem el a panelprogramnak köszönhetően; a családi legendáriumban a Tél utcai lakás mellett állandó szereplő (Lebstück) Mária utcai házat. Ez a veszteség többek között azzal járt, hogy átköltöztem a szomszéd várba, bár hazajártam Újpestre (a nagymamám haláláig itt élt). A halottjaim is jó részt Megyeren nyugszanak… „Újpest az örök fiatalság és lázadás, a kívülálló pesti, ahol sajátos törvények uralkodnak.” – valószínűleg ezért maradt ismeretlen. Megismerésére fel!

Az, hogy meg-bemutatom szülőfalum két-három éve motoszkál bennem, de nem tudtam hol kezdjem el. Az Egek királynéjánál? A Városházánál? A piacnál? Vagy az egykori szülőotthonnál, ahol világra segítettek? Hol kezdi az ember egy város megmutatását? Egy városét, ami már nincs is? Nincs? Nincs. Akkor kezdjük a hiánnyal. Január 27-e van. 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitzi tábor, ezért ez a nap Nemzetközi Holokauszt emléknap. Az alábbi képeken az ország, ha nem is első, de elsők között elkészült holokauszt emlékműve Újpesten. Bán Kiss Edit alkotása az újpesti zsinagóga kerítésén látható.

Újpest „zsidó gyarmat” volt gróf Károlyi István birtokán. 1831. január elsejétől a gróf lehetővé tette, hogy bárki földet bérelhessen szőlőültetés céljából. A Budafokról érkezett Mildenberger Márton meg is alapította a hegyközséget (borvidék ) és megépítette a későbbi község első házát 1832-ben. 1835-ben az izraelita Lőwy Izsák szerződést kötött a gróffal, hogy nagysurányi gyárát áttelepíthesse az akkor még Új-Megyerként ismert területre, házat építhessen maga és testvérei részére. Végül 13 zsidó család érkezett Új-Megyerre. Lőwy Izsák volt az, aki levelezésében először Új-Pestként említette a területet, ami 1840-ben ezen a néven lett önálló és Lőwy Izsák lett a település első bírája. A zsidó hitközség még 1838-ban megalakult, az első zsinagóga a Károlyi István által adományozott telken 1840-ben került felszentelésre. Az 1880-as évekre ez már kicsinek bizonyult, az új zsinagógát 1885 -1886-ban építették fel közadakozásból. Tervezője a korabeli sajtó szerint egy bizonyos Greier, vagy Gränner volt. Az ismeretlen keresztnevű urat többen a később zsinagógaépítőként híressé vált Jakob Gärtnerrel azonosítják. Ezt az épületet 1909-ben Baumhorn Lipót tervei szerint bővítették.

Újpest virágzó zsidó közösségének végét a Horthy éra zsidó törvényei, majd a vészkorszak jelentette. 1944. július 11-én mintegy 18000 újpesti zsidót deportáltak, tizenhétezren soha nem tértek vissza. A zsinagógát kifosztották és felgyújtották. Azon kevesek akik visszajöttek az újjáépítésével kezdték. Egy háborús sérülései miatt lebontott épület telkét megvásárolva növelték a kert területét, melyet négy méter magas téglakerítéssel vettek körbe.

Erre a téglakerítésre került Bán Kiss Edit négy domborműve: Deportálás, Kényszermunka, Haláltábor, Szabadulás.

Bán Kiss Edit saját élményeit faragta kőbe, 1944-ben Ravensbrückbe deportáltak. Sikertelen öngyilkossági kísérlete után a genshagen-i repülőgép motorokat gyártó Daimler-Benz gyárba került. 1945 áprilisában sikerült megszöknie, hazatérése után már az év szeptemberében kiállítása volt Budapesten a tábori életet ábrázoló festményeiből.*** A domborművek 1947-48-ban készültek el, hivatalos felavatásukra 1948. július 25-én került sor. Az ünnepségen részt vett Tildy Zoltán köztársasági elnök is. Az alkotó Bán Kiss Edit nem és neve sem került említésre. Hogy miért? Az alkotás elkészülte után elhagyta az országot, ahogy akkoriban mondták disszidált, így nem volt kívánatos említeni sem. Az 1905-ben született művész 1966-ban önkezével vetett véget életének egy párizsi hotelben. Kilencvenes évekbeli újra felfedezését Helmuth Bauernek köszönhetjük. Ő később dokumentumfilmet forgatott és könyvet is írt róla.

A lenti képen Bán Kiss Edit látható 1945 szeptemberében. Budapesten nem, de Berlinben egy utca viseli a nevét.

*BSzKRt, Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság

**Huszár születik-szobor

*** ezen a linken megnézhetitek

A domborműről készült képek sajátok, Bán Kiss Edit portréja innen. A poszt eredetileg egy 2022-es facebook bejegyzésem volt.