Halottak húsvétja

Feltámadt Krisztus! -hangzik a köszöntés Jó napot! helyett húsvétkor mind a mai napig a “görögkatolikus hitéhez leghűségesebb” városban. Az illendő válasz, felekezettől és hittől függetlenül, Valóban feltámadt! Akinek ismerős a mondat az már járt a hajdúsági református tengerben megbúvó görögkatolikus szigeten, vagy csak olvasott róla. A görögkatolikusok – leegyszerűsítve – azok a bizánci szertartású keresztények, akik a elfogadták az uniót Rómával és egyházuk fejének a katolikus egyházfőt tekintik. Anno engem is felmutattak a szentélyben, hogy mától e gyermek is leányod Atyám, de vallásom nem gyakorlom. Tekintve, hogy nem egészen egyezik a hitemmel – a görögkatolikusságról, hitről a hatgyertyás koszorúban írtam bővebben, ha érdekel(: Szokásai(n)k azonban itt élnek bennem-velem és ez különösen húsvétkor érhető tetten. Ezekről olvashattok alább.

A görögkatolikusok erősen őrizték szertartásaikat, vallási hovatartozásukat. Ezzel (némileg) ellentétben etnikailag – legalábbis a jelenlegi Magyarország területén – elmagyarosodtak, szebben mondva magyarrá váltak(: Etnikai jegyeink jobbára csak hagyományos műveltségünk bizonyos rétegeiben érhetők tetten. Ezen “etnikai múlt” emlékei és a pravoszláv egyház liturgikus tőről fakadó hagyományai figyelhetők meg szokásai(n)kban is. A húsvéti ünnepkörben különösen. A nagyhéten a legpogányabbak is böjtöt tartanak. Ki szigorúbbat, ki kevésbé, de megtartja. A görögkatolikus fellegvárban, Hajdúdorogon, nagycsütörtökön a székesegyházban felállítják Krisztus szimbolikus sírját. A sírt a nagycsütörtöki virrasztástól húsvét vasárnapig az ún. Krisztus-katonák őrzik. A XX. század közepéig valóban katonaviseltnek és nőtlennek kellett lenni a Krisztuskatonasághoz. Ma már Krisztus katonája lehet bármely görögkatolikus, vallásos, nőtlen férfiember. Két dokumentumfilm is megörökítette ezt a nemes hagyományt. A Kard és kalács teljes egészében, a Szentsírnak őrhelyén: Krisztus katonák Hajdúdorogon részleteiben elérhető a youtube-on (a címekre kattinva megnézhetik az érdeklődők). Az egész napos szolgálat nem egyszerű feladat. A fekete ruhás, karddal felszerelt férfiak nemcsak a sírt felügyelik feszes vigyázzban, hanem a papság munkáját is segítik. Azzal, hogy helyet tartanak fenn számukra a szertartások akadálytalan elvégzéséhez a húsvéti tömegben. 
Nagycsütörtökön, lusta háziasszonyoknál nagyszombaton (nagypénteken tilos sütni!) készül a húsvéti pászka is. A pászka (mácá, macesz) úgy él a köztudatban, mint kovásztalan kenyér. Liszt és víz keveréke. Helyes elgondolás, de itt görögkatolikusról van szó! A pászka az kalács. Nemhogy nem kovásztalan, hanem kelt tésztából készül és a család nagyasszonya süti ki, mindenféle mágikus szertartások közepette, mert ha nem sikerül a kalács! Bármilyen “hiba” szerencsétlenséget jelez a családnak. Külön pászkasütőformát használnak hozzá.

Néhai Hajduné Marika néni receptje az egykori Hajdúdorogi Újságból

A megszentelt pászkából (szentelésről lásd alább) egy darabot megőriznek a következő húsvétig. A szent tésztadarab véd a villámcsapástól, kártevőktől, óvja a családot a betegségektől, termővé teszi a gyümölcsfákat (és talán a meddő asszonyokat is…). Több kalács is kisül, mert húsvétkor minden étkezéshez ezt kell enni. 🙂 Morzsa is hasznosul, vetéskor a földbe szórják, védi a magot és a termést a madárkártól. Pászkát sütni, ha nemcsak egyszerű kalácsformát szeretnénk, nehéz feladat. Sodort tésztaágból kereszt kerül rá, amelynek szárain és közepén tésztarózsa van. Ez az öt rózsa, Krisztus öt sebét jelképezi. Magát a keresztet még egy tésztakoszorú is körbe kell, hogy vegye, mint a töviskoszorú szimbóluma.

Húsvétra sütött kalácsból akkor válik a tészta pászkává, ha húsvétkor megszentelik. Aki pászkát nem szenteltet, az életét sem szenteli Istennek. Elérkeztünk a húsvét leglátványosabb szertartásához a húsvét vasárnapi pászkaszenteléshez.

“A húsvéti eledelt kosárba tesszük, mert úton vagyunk. A táplálékunk csak útravaló. A húsvéti kalá­csunkat pászkának nevezzük, mert maga Krisztus a mi Útravalónk, Pászkánk! Ez a fosz­lós bélű, barnapiros héjú, fonatokkal díszített pászka, édes puhasággal, könnyű finomsággal mutatja nekünk Jézus szeretetét, az élet örömeit, amit a mi Szentséges Pászkánk, Krisztus ad nekünk. Vigyázunk minden morzsájára, ahogy őseink is tették. A pászka az örök élet kenyerét, Krisztust jelképezi. Aki vándorlásunk társa lett, és egy maradandóbb, boldogabb életet ajándékozott.”
A pászkaszentelés minden görögkatolikus közösségben élő hagyomány. A pászkakosárba kerül a pászka mellé sonka, tojás, cirec (sárga túró), töltött hús és bor. Magát a kosarat hímzett fehér terítőkkel fedik le, olykor tavaszi virággal, vagy a virágvasárnap megszentelt barkával díszítik.

Pászkaszentelés Hajdúdorogon 2023 húsvétján (fent és lent)*

A húsvéti ünnepkör sajátos, ma már inkább csak pravoszláv vidékeken élő, de hajdanán a görögkatolikusok által is gyakorolt lezárása a Ružičalo, azaz a Halottak húsvétja. Ez a húsvét második vasárnapján, vagy az azt követő hétfőn zajlott-zajlik. „a Temetőben Húsvét után egy héttel Hétfő napon, mely Halottak húsvéttyának közöttünk hivattatik, az Nép a Temetőben holmi korsókat s más edényeket és kalácsot is kivisznek a temetősírokra. Reák rakják és ottan azt a Pap minekutána megszenteli, megint ki-ki magának haza viszi.” … „akiknek halottjuk volt a temetőben, korsókat s más edényeket és kalácsot vittek, majd a sírra rakott dolgokat szentelés után azt a halottaknak lelkéért a szegényeknek elosztják, (…) az edényekből részeltetik a papot is, a többit pedig a szegényeknek adják”.

Halottak húsvétja

A mise és a szentelés is a temetőben zajlik. A szentelés végeztével a megjelentek közösen fogyasztják el a bort és az étkeket.

Röviden ennyi. Áldott ünnepet, boldog nyulat, csodás tavaszt mindenkinek!

*A pászkaszentelésről készült képeket Erika kuzinom készítette.

A halottak húsvétja fotó a HAON oldaláról van.