A latinok és görögök ezen szent zsinatra összegyülekeztek és közösen sok buzgalommal foglalkoztak, hogy többek közt a Szentlélek isteni származását illető hitágazatot legnagyobb szorgalommal és állandó nyomozással megvizsgálják.
[…] A Szentháromságnak, az Atyának, és a Fiúnak, és a Szentléleknek nevében, és ezen florenci egyetemes zsinat megerősítésével határozzuk tehát, hogy ezen hitágazatot minden keresztény higgye és elfogadja, és mindenki olymódon vallja, t.i. hogy a Szentlélek öröktől fogva az Atyától és Fiútól jön, hogy annak léte az Atyától és Fiútól van, és hogy Az Mindkettőtől, mint egyetlen egy elvtől, és egyetlen egy lehelésből (spiratio) származik. Egyúttal kijelentjük … a Szentlélek az Atyától a Fiú által származik, egy értelemre megy ki, olyformán, hogy ezen kifejezés által jelentik, miszerint a Fiú a görögök szerint oka, a latinok szerint pedig elve a Szentlélek származásának, mint milyen az Atya. És miután minden, amije az Atyának van, ettől adatott az Egyszülöttnek, midőn Az nemzette. az atyaság kivételével, úgy ezen kifejezés, hogy a Szentlélek a Fiútól származik, annyit jelent, mint hogy az a Fiú öröktől fogva az Atyától bírja, kitől ez öröktől fogva született.
Továbbá, határozzuk, hogy az értelmező szócska “Filioque” törvény – és ésszerűleg ragasztatott a symbolumhoz, hogy az igazság fölvilágosítassék, és az akkor fönnforgott sürgetős szükség végett.
Határozzuk továbbá, hogy az Úr teste kovásztalan, vagy kovászos, de búzából készült kenyérrel igazán teljesíttetik, és hogy az áldozás által egyik úgy, mint másik használtathatik; t.i. mindegyik által az ő keleti, vagy nyugoti szokása szerint.
Továbbá, ha az igazi bűnbánók Isten szeretetében meghalnak, mielőtt bűneik – és mulasztásaikért a bánat méltó gyümölcseivel eleget tehettek volna, azoknak lelkei halál után a tisztítóhely kínjaival tisztulnak meg.
[…]
Továbbá határozzuk, hogy a szent és apostoli szék, s a római püspök bírja egész világ fölött a főnökséget(primatus), hogy ezen római püspök Szent Péter apostoli fejedelemnek utóda, valóságos helytartója Krisztusnak, az egész egyház feje … *
A fentiek ünnepélyes kihirdetésére 1439. július 6-án került sor Firenzében. Latinul Cesarini bíboros, görögül Ióannész Bésszarion érsek olvasta fel. 115 latin és 33 görög főpap írta alá a latin és görög rítusú egyházak közötti skizma megszüntetését célzó dokumentumot. Abban az évben az örmény egyházzal is sikerült megállapodni. 1442 és 1445 között pedig egyes monofizita jakobita egyházakkal hoztak tető alá hasonló egyezséget. Ezek szerint a keletiek elismerik a római pápa főségét, a primátust, a Filioque-tant, vagyis, hogy a Szentlélek a Fiútól is származik, a purgatórium létét, valamint azt, hogy az ostya és a kovászos kenyér egyaránt érvényes anyaga az Oltáriszentségnek. Azonban egyik unió sem bizonyult tartósnak.
A görög és latin egyház képviselői a több kisebb szakadást követő 1054-es kölcsönös kiátkozást követően alapvetően másként tekintettek egymásra. A latinok szemében a görögök “csak” szakadárok, tévelygő bárányok; míg Keleten a latin egyház eretnek. Rómának fontos az egység és presztízskérdés a primátus, míg Konstantinápoly nem felejt.** Ha nem liheg a nyakában az oszmán, le se ült volna tárgyalni. VIII. Jóannész Palaiologosz császár elsősorban a nyugati segítség reményében küldte el hittudósait Itáliába. Az eretnekség több évszázados hirdetése azonban nem múlt el nyom nélkül. A papság nagy része (és vele a nép) mint ördögre tekintett Rómára és így az unióra is. A kihirdetésre több mint tíz évet kell várni. XI. (Boldog) Kónsztantinosz 1452 decemberében, mikor az oszmánok már a spájzban voltak, segélykérő levelét megírta IV. Miklós pápának. Hogy meglágyítsa Róma szívét a felmentő keresztes hadakért bevetette ezt is: tizenhárom év után kihirdette az uniót. Gyakorlati jelentősége nem volt, az oszmán-török hadak alig hat hónap múlva bevették Konstantinápolyt. Az unió lekerült a napirendről.
Másfélszáz évvel később került elő ismét. Ez az egyezség képezte a keleti (~görög) katolikus egyházak uniójának alapját. Az azonban egy másik kalendáriumi lap.
*IV. Jenő pápa Laetentur coeli bullájának érdemi része; Horváth F.: Unio 297. l. – V.ö. Vargha Gyula Géza dr. Skizmatikus vitapontok és görög forrásokból merített cáfolataik. Ungvár 1915, 298-300. lap
**1204 áprilisában a IV. keresztes hadjárat seregei lerohanták Konstantinápolyt és hatalmas pusztítást vittek végbe. A kifosztott városban császárrá koronázták Flandriai Balduint és létrehozták a Latin császárságot; mely 1261-ig állt fenn.
voltak napok - vannak napok 