Az elmúlt napokban boldog -boldogtalan leírta, hogy elkezdődött a Skorpió szezon. Az év nagyrészében kilincsre zárva, vagy résnyire nyitva lévő kapuk lassan szélesre tárulnak. Előkerülnek a nehéz, bíborszínű borokkal töltött serlegek, behúz a mágia, lelkünk sötét oldala, alászállhatunk Hádész birodalmába, a bájos, engedelmes Perszephonéből az Alvilág királynőjeként születhetünk újjá. Ehhez az újjászületéshez azonban bátorság kell, szembenézni múlttal, jelennel, mit találok mélyemben… Találkozunk a Sötétséggel. A Skorpió víz elem és nem tudjuk mi van a tó mélyén. Intenzív, enigmatikus és szenvedélyes, transzformáló energiák jellemzik. Aki hajlandó ebben a sötét vízben meg-és elmerülni az valóban megújulva kerülhet ki. Azt hiszem nem hagytam ki semmit. Vagy ha igen, azt gondoljátok hozzá.
Minden a fenti sorokból kiolvasható etruszk mosolyú iróniám ellenére komolyan veszem ezt az időszakot. Skorpió az aszcendensem, ab ovo két hónapot viselek nehezen – mit nehezen! – az egyik a november. Nálam a Skorpió szezon páros lábbal rúgta be az ajtót egy olyan félálommal, hogy a párnám adta a másikat…
Szét is néztem a (többé-kevésbé) rendbe szedett könyvespolcokon, hogy mi felelne meg e boszorkány időnek. Gyönyörű giccs borítós regények élfestett oldalakkal, melyekben a lekváros üvegek között a Mágia (b)irodalom legféltettebb köteteit őrzi a mizantróp boltos kisasszony, aki a világ hatalmas boszorkányainak egyike, ezt még maga sem tudja, majd csak a mű végére, de gondosan ügyel arra, hogy e mágikus könyvekben őrzött tudás csak a legméltóbbakhoz jusson el. Ja nem. Ha vannak is pentagrammába rendezett gyertyák és mágikus mütyürkék, békamáj és varjúháj, farkas szőre, cickafarka, egy csepp könny és egy csepp vér, nadragulya, vasgyökér és pókháló is bőven akad – nem szeretek takarítani 😀 – ez nem a Bűbájosok és Harry Potter világa. „… a boszorkány szó csak egy jelző, amely magában foglalja az évszázados szenvedések fájdalmát, az ebből következő társadalmon belüli alárendeltséget és a kiszolgáltatottságot megelégelő nők erejét.”*
A kötetek között van több regény, etnográfiai alapmű, ismeretterjesztő mű, tudománytörténet, forrás feldolgozás vegyesen, de nézzük őket ábécé sorrendben:
Venko ANDONOVSZKI: Boszorkány, ford.: Czinege -Panzova Annamária, Napkút 2017
A macedón író regénye a XVII. századi Zágrábba repít, ahol a hatóságok egy vörös hajú (ach! mi más!) fiatal nőt keresnek, aki rontással vette el férje erejét, vagy… 2002-ben elnyerte a Balkán legjobb könyve díjat.
BENEDEK Szabolcs: Spalatói boszorkány, Athenaeum 2023
Rogerius érsek és Tamás főesperes beszélget Spalatóban az Úr XIII. századának a második felében, miközben a városban feltűnt és természetesen elfogatott egy lány, aki minimum boszorkány…
Judit C. BROWN Szemérmetlen cselekedetek ford.: Pap Vera Ágnes, Osiris 2001
„Azon per dokumentumai, melyet a vellanói Benedetta Carlini nővér, a pescai teatínus apácák főnökasszonya ellen folytattak, aki misztikusnak tűntette fel magát, de végül rossz hírű asszonynak bizonyult.”
KISS Judit Ágnes: Bűbájoskönyv, Athenaeum 2019
„Évezredeken át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot. Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét.
Mi, akiket boszorkányoknak neveznek.”
LÁNG Benedek: Mágia a középkorban, Typotex 2007
A mágia vallástörténeti, tudománytörténeti, szociológiai, történettudományi kutatás tárgyaként.
Alfred MÉTRAUX: A haiti vudu ford.: Földessy Edina, Kalligram 2003
A megszállottsági kultuszok között a haiti vodu talán az egyik leglátványosabb, legtöbb kérdést felvető s legfelkapottabb kultusz. Ez a kötet, a francia etnológia klasszikus szerzőjének műve, volt az első magyarul megjelent etnográfiai hitelességű leírás. Régisége ellenére alapvető mű, látásmódja új fejezetet nyitott a megszállottsági kultuszok kutatásában.
PIVÁRCSI István: Boszorkányok könyve, Noran 2006
Betekintés a boszorkányok világába. Történeti háttér, hiedelmek, kínzások, kultuszok. Remek ismeretterjesztő kötet.
Agnieszka SZPILA: Boszorkák ford.: Wolosz Vera, Jelenkor 2024
„Minden nőben ott szunnyad a boszorkány, csak rá kell eszmélniük a bennük rejlő erőre, összekapcsolódni a természettel, hogy legyőzhetetlenné váljanak. (…)
Agnieszka Szpila megkérdőjelezi a patriarchális és fogyasztói társadalom fenntarthatóságát, és radikális változásokat vizionál a nők és a természet védelmében.”
Kateřina TUČKOVA: Üldözött istennők ford.: Csoma Borbála, Kalligram 2016
„A Fehér-Kárpátokban, évszázadok óta különleges, természetfeletti képességekkel megáldott bűbájos asszonyok, „istennők” segítettek a rászorulóknak…” Mágikusrealista regény női sorsokról és rideg néprajzi beszámoló a nemzetszocialista, majd kommunista elnyomás korából fennmaradt levéltári anyagok, jegyzőkönyvek, pszichiátriai jelentések, újságcikkek alapján.
Ha valamelyik felkeltette az érdeklődésetek, akkor irány az antikvárium, vagy a könyvtár. Ezen könyvek bármelyik könyvtárban fellelhetőek. Kezdésnek ajánlom a de strigis helyett az boszorkányokról c. bejegyzésem.
Kellemes Skorpió szezont!
*Szécsi Noémi, fotográfus; október 28-án a Néprajzi Múzeumban beszélget vele Kis-Halas Judit a Boszorkányság a XXI. században sorozata kapcsán.
voltak napok - vannak napok 
Legalább két kötet lemaradt, pedig akkor már szinte MANCS minimum 11-es ajánló lehetett volna. 😄 Vegyétek fel a listára az egyetlen fantasyt, Susanna Clarke: A hollókirály ford.: Heinisch Mónika Agave 2006/2015 és Darvasi László Taligás, Magvető 2016. Előbbi egy alternatív napoleoni háborúk értelmezés keretei között egy komplett angol mágiatörténet, utóbbi a híres-hírhedt szegedi boszorkánypöröket mutatja be.